Tag Archive for: fiatal kutató

A Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) – az Elnökség 2016. október 3-ai ülésén született döntés alapján – tudományos díjakat alapított. A díjak odaítélésről az alábbi kategóriákban és feltételek mellett döntenek évente egy alkalommal:
A KMAT tagságában három nagy tudományterület (humántudományok, természettudományok, élettudományok) képviselői helyet kapnak. Ennek megfelelően az Elnökség az éves Közgyűlést megelőző valamely elnökségi ülés keretében előterjesztenek (legalább) egy-egy jelöltet az alábbi kategóriák szerint:
A) A KMAT oklevele „a kiemelkedő tudományos, illetve tudományszervezői munkásságért”.
Az oklevelet a KMAT azon 35. életévüket betöltött tagjai kaphatják meg, akik tudományos és/vagy tudományszervezői életművük során kiemelkedő tudományos eredményeket értek el, illetőleg a két éves közgyűlés közötti időszakban saját tudományterületén belül jelentős tudományos, publikációs és tudományszervezői tevékenységet fejtettek ki, és/vagy meghatározó eredményeket tudnak felmutatni a tudományos utánpótlás nevelése területén.
B) A KMAT „kiemelkedő tudományos, illetve tudományszervezői munkásságért” járó oklevele 35 évnél idősebb kutatónak, oktatónak ítélhető oda. A díjazottakat a KMAT tagjai közül választják.
C) A KMAT ösztönző oklevele „a kutatómunkában elért eredményekért”.
Az oklevelet olyan fiatal kutatók kaphatják meg, akik a díj odaítélésének időpontjában még nem töltötték be 35. életévüket, és akik a két éves közgyűlés közötti időszakban saját tudományterületükön belül jelentős tudományos kutatói, publikációs tevékenységet fejtettek ki, esetleg megszerezték tudományos fokozatukat. A díjazottaknak a jelölés idején nem kell feltétlenül tudományos fokozattal rendelkezniük és a KMAT tagjának lenniük, de a KMAT tagjai előnyt élveznek a jelölés és a szavazás során.
A jelöltekről titkos szavazással születik döntés.
A 2021-es év díjazottjai:
Lehet, hogy egy kép erről: , szöveg, amely így szól: „KÁRPÁTALJAI MAGYAR KMAT AKADÉMIAI TANÁCS A Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) 2021. évi tudományos díjazottjai I. Humán- és társadalomtudományok Pallay Katalin: Kárpátaljai mobilis hallgatók tanulmányi pályafutása, munkaerÅpiaci elhelyezkedése és társadalmi beágyazódása végleges letelepedés tükrében Bárány Erzsébet: Magyar-ukrán nyelvi kapcsolatok (etimológia, tudománytörténet, lexikográfia) Barta Eleonóra: A magyar mint idegen nyelv oktatásának problémái szláv környezetben II. Természettudományok Bán Henrietta: Afelvezető‘-ferroelektromos kristályok gyakorlati alkalmazása Csoma Zoltán: Panel beszélgetések környezeti elemekkel (talaj, víz, növény) III. Elettudományok Molnár Attila: Kórokozók és vektorok Csobej István: Bél anasztomózisok kolorektális sebészetben”
Ezúton is gratulálunk a díjazottaknak! További sikeres munkát kívánunk!

Forrás: https://www.facebook.com/karpatlajaimagyarakademaitanacs/posts/3124945374496276

Karrieriránytű – Galaxis útikalauz fiatal kutatóknak címmel szervezett háromnapos konferenciát Budapesten 2021. december 1–3. között a Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Magyarok Titkársága (MTA HTMT) a külhoni doktoranduszszervezetekkel, a TéKa Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulásával (TéKa), a kárpátaljai doktoranduszok szervezetével, a Momentum Doctorandusszal (MD), a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségével (RODOSZ), a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetével (VMDOK) a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozata keretében.

A Domus ‘Collegium Hungaricum’ épületében zajló program december 1-én, szerdán este 18 órakor a határon túli doktoranduszszervezetek bemutatkozójával vette kezdetét a Sience Café keretein belül. A TéKát Bajcsi Ildikó és Bencze Dávid, a RODOSZ-t Biró Árpád Levente, az MD-t Fazekas Andrea, a VMDOK-ot pedig Novák Anikó és Ördögh Tibor képviselte a beszélgetésen. Morvai Tünde, az MTA HTMT osztályvezetője a doktoranduszszervezetek tevékenységét áttekintő megnyitó beszédében kiemelte, hogy a rendezvény apropójául a szervezetek jubileumai szolgálnak, tíz évvel ezelőtt jött létre a TéKa és a Momentum Doctorandus, valamint ebben az évben alakult újjá a 2001-ben létrehozott vajdasági szervezet.

Csütörtökön délelőtt Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozta, hogy őt elsősorban a szorgalom, a kitartás és a hazaszeretet segítette életútja során. A megnyitó után Demeter Márton, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense tartott érdekfeszítő vitaindító előadást saját karriertörténetéből kiindulva. Meggyőződése, hogy a doktoranduszoknak igen korán tudatos döntést kell hozniuk arra vonatkozóan, magyarországi vagy nemzetközi karriert szeretnének, ugyanis a két út divergens. Ebben sokat segíthet, ha olyan szerepmodelleket keresünk, amelyek oda vezetnek, ahová mi szeretnénk eljutni.

Ezt követően került sor a Tudomány – Kommunikáció – Karrier című panelbeszélgetésre, melynek moderátora Kohus Zsolt, a Semmelweis Egyetem Innovációs Központja Technológiatranszfer és Üzletfejlesztési Csoportjának vezetője volt. A beszélgetésben részt vett Bajcsi Ildikó, a TéKa elnöke és a Clio Intézet kutatója, Kovály Katalin, a Momentum Doctorandus tiszteletbeli elnöke, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézet kutatója, Novák Anikó, a VMDOK elnöke és az Újvidéki Egyetem tanára, Pató Viktória Lilla, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnökségi tagja és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusza, Reéb Zsófia, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatója, biológiatanár, Rusu Szidónia, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológus doktorandusza, Turányi Tatjána, a Scientia Denique főszerkesztője, Vita Emese, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológus doktorandusza, valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. Többek között szó esett a kutatások célközönségének meghatározásáról, a hatások és a hasznosulás mérhetőségéről, a kutatói lét jellemzőiről, a tudományterületi különbségekről és a tudománynépszerűsítés, a tudománykommunikáció fontosságáról.

 

A tanácskozás délutáni szekciójában a fiatal kutatók előadásai kerültek a középpontba. Katona Gábor, az újvidéki Gyógyszerészeti Kar tanársegédje arról tartott magával ragadó előadást, hogyan tudta megvalósítani két, elsőre egymással ellentétesnek tűnő álmát, a színészet és a tudomány iránti rajongását a gyógyszerészet terén. Linc Annamária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának hallgatója a határon átnyúló együttműködési kapcsolatok földrajzi vonatkozásait Magyarország és Ukrajna példájával szemléltette. Kocsis Lóránt Zsombor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusza arról értekezett, hogyan helyezkedik el Székelyföld a globális gazdasági mechanizmusokban. Szanyi István, az ELTE TTK Fizikai Intézetének doktorandusza a nagy energiájú proton-(anti)proton ütközésekről beszélt. Rusu Szidónia, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológus doktorandusza az erdélyi magyar középiskolások körében tapasztalható digitális egyenőtlenségek feltérképezésére törekedett. André Ferenc, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem doktorandusza a műfordítás nehézségeit mutatta be Nichita Stănescu lírájának magyarra átültetésével szemléltetve. Mitruly Árpád, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem doktorandusza is fordításelméleti kérdéseket járt körül, a két magyar Ulysses-fordítást vetette össze. Tömösközi Ferenc, a Selye János Egyetem adjunktusa saját karrierútjáról és egyháztörténeti kutatásairól beszélt nagyon élvezetesen. Bödők Gergely, a Clio Intézet társ-ügyvezetője Erőszaktörténelem – Rendszerváltások és politikai erőszak 1918–1920-ban címmel tartott előadást. Hajdo Noémi, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem doktorandusza a kiskamaszok olvasási attitűdjének változásaira irányította figyelmet. Demeter László, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója lebilincselő előadása, mely A Pannon-régió kocsányos tölgyeseinek dinamikájától az erdők és mocsarak legeltetésének hatásain keresztül a spontán erdők keletkezéséig címet viselte, a fiatal kutató témaválasztásának motivációit és kényszereit világította meg.

December 3-án délelőtt Domus 25 címmel zártkörű műhelybeszélgetés zajlott a doktoranduszszervezetek képviselőinek és a Domus-ösztöndíjat legtöbbször elnyert kutatók részvételével, hogy közös gondolkodás révén a jövőre 25. évébe lépő ösztöndíjprogram minél jobban alkalmazkodhasson a kutatói igényekhez.

A rendezvényt a világhálón élőben is követni lehetett, a programok visszanézhetőek az alábbi linkeken:

  1. december 1.: https://fb.watch/9H8ojTUZEb/
  2. december 2., délelőtt: https://fb.watch/9H8mc0fnd9/
  3. december 2., délután: https://fb.watch/9H8pHCmTYc/