A Momentum Doctorandus közel tízéves fennállása során egy sor, a kárpátaljai magyarságot vizsgáló kutatás koordinálásában, lebonyolításában vett részt. Szervezetünk 2020-ban felkerült a Magyar Tudományos Akadémia külhoni kutatóműhelyei közé. Alábbiakban a közreműködésünkkel lezajlott főbb kutatási projekteket mutatjuk be.
Az MTA Domus programjának keretein belül megvalósuló kutatás célja a Kárpát-medencei magyar doktoranduszok számának, aktuális tartózkodási helyének, munkaerőpiacon betöltött pozícióiknak, doktori tanulmányaik milyenségének, a tudományos világba való integrációs törekvéseik irányának és mértékének feltárása volt. A négy határon túli magyar régióból (Kárpátalja, Vajdaság, Felvidék, Erdély) származó doktoranduszok körében lebonyolított on-line kérdőíves kutatásban a vizsgált régiók doktorandusz szervezete, így a Momentum Doctorandus is részt vett.
A csaknem 500 fő bevonásával végzett vizsgálat keretében a kutatók részletesen elemezték a doktoranduszok szocio-demográfiai, munkaerőpiaci helyzetét, valamint a doktori képzésben való részvétellel és jövőbeli terveikkel kapcsolatos véleményüket. A kutatás megállapításai szerint a Kárpát-medencei magyar doktoranduszok szakmai integrációja az anyanyelvű tudományosság irányába mutat, de a legjelentősebb azoknak az aránya, akik a szülőföldi magyar és államnyelvű szakmaiság együttes felvállalásával szeretnének egyfajta egyensúlyt elérni.
Az eredményekről bővebben a kutatásvezetők tollából született kutatási jelentésből és kötetből olvashatnak.
A BGA Zrt. támogatásával 2014 decemberében hívtuk életre a Kárpátaljai Tudományos Adatbankot. A projekt fő célja volt, hogy elektronikusan elérhetővé tegyük a kárpátaljai magyar kutatók munkásságának eredményeit, illetve a Kárpátaljával kapcsolatos tudományos kutatásokat. Ennek megfelelően az adatbankon szerepelnek a Kárpátaljával kapcsolatos tudományos igényű szakirodalmak, számos kárpátaljai magyar kutatók doktori értekezése, valamint a jelenleg doktori képzésben résztvevők és fiatal doktorok bemutatkozásai is. Az adatbankon már több tucat kárpátaljai kutató rövid szakmai életrajza és munkásságának főbb eredményei találhatóak meg. Mindezen gyűjteményekkel igyekszünk hozzájárulni ahhoz, hogy a kárpátaljai tudományos élet főszereplői megismerhessék egymás munkásságát, könnyebben alakítsanak ki hasznos szakmai kapcsolatokat. Bár adatbankunk állománya annak keletkezése óta némileg elavult, a jövőben újabb lehetőségekkel és tartalmakkal is szeretnénk fejleszteni azt.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Momentum Doctorandus szakmai koordinálásával, valamint a BGA Zrt. támogatásával megvalósuló kutatás célja egy olyan reprezentatív mintán alapuló, széleskörű felmérés volt, amelynek során átfogó képet kaphattunk a kárpátaljai felnőtt lakosság (18-65 év) szocio-demográfiai jellemzőiről, identitásáról, Magyarországhoz és Ukrajnához fűződő viszonyáról, a helyi lakosság migrációs szándékairól, a Kárpátalján élő nemzetek egymásról alkotott képéről, valamint a magyarországi nemzetpolitika megítéléséről.
A felmérés során 400 magyar és 800 ukrán nemzetiségű kárpátaljai lakost kerestek fel a Momentum Doctorandus tagjai, a beregszászi főiskola hallgatói, valamint az ungvári Kárpáti Közvélemény-kutató Intézet munkatársai 2016. május és június folyamán. A vizsgálatot 2019 során megismételtek, ugyanazon reprezentatív minta alapján, ugyanazokon a településeken, de nem feltétlenül ugyanazokkal a személyekkel. A 2019-es kutatás fő célja az első lekérdezés (2016) óta eltelt időszak főbb társadalmi-gazdasági folyamatainak változásainak, migrációs trendjeinek alakulásának feltárása volt.
A kutatás eredményei – többek között – a Kárpátalja mozgásban c. tudományos-ismeretterjesztő kötet hasábjain is megtalálhatóak.
A legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás szerint Kárpátalján 151 ezer fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, azonban az azóta eltelt időszak népesedési és etnikai viszonyairól nagyon keveset tudni. Éppen ezért a Summa 2017 c. kutatás fő célja a kárpátaljai magyar közösség számának, települési megoszlásának, egyes demográfiai jellemzőinek, valamint külföldi munka- és tanulási célú migrációjának a felmérése volt.
A kutatás a BGA Zrt. támogatásával és a Momentum Doctorandus koordinálásával valósult meg, Kárpátalja 111 magyarlakta településén 312 mintavételi ponton. A felmérés során 170 kérdezőbiztos segítségével gyűjtöttek információt több mint 23 ezer főről. A kérdezőbiztosok az adott mintavételi pont összes háztartásában rákérdeztek a háztartás minden lakosának nemére, korára, nemzetiségére, anyanyelvére, felekezetére, legmagasabb iskolai végzettségére, fő foglalkozására, az 1 hónapot meghaladó külföldi tartózkodás hosszára és helyére, valamint a legutóbbi népszámlálás időpontjában az életvitelszerű tartózkodási helyére.
A vizsgálat eredményei alapján a kárpátaljai magyarok száma – módszertani okokból a cigányok nélkül számítva – 125 ezer fő. Ehhez az értékhez hozzáadva a magukat vélhetően magyar nemzetiségűnek valló cigányok számát megkapjuk a kárpátaljai magyarok 2001-es népszámlálással összevethető létszámát, ami kerekítve 131 ezer főre becsülhető. A kutatás további eredményei megtalálhatóak a Kárpátalja mozgásban c. tudományos-ismeretterjesztő kötetben, a Metszetek c. folyóirat tematikus számában, valamint a Hungarian Journal of Minority Studies és a Kisebbségi szemle c. folyóiratok vonatkozó írásaiban.
A kárpátaljai magyar szórvány körében végzett kutatás a BGA Zrt. támogatásával és a Momentum Doctorandus koordinálásával valósult meg, melynek előzménye a Summa 2017 c. tudományos projekt volt, amely során körvonalazódott, hogy a szórvány esetében keveset árulnak el a nyers demográfiai adatok, így indokolttá vált annak mélyreható vizsgálata.
A 2018–2019 között végzett kutatás célja a kárpátaljai magyar szórvány asszimilációjának vizsgálata, azaz annak feltárása volt, hogy milyen mechanizmusok vezetnek a szórványban élő egyének és közösségek életében asszimilációhoz, és mely tényezők gátolják azt. A projekt további célja annak vizsgálata volt, hogy a magyar állam nemzetpolitikája hogyan befolyásolta/befolyásolja a szórványmagyarság etnikai identifikációját és az etnikai szocializáció egyes lépcsőit (pl. iskolaválasztás).
A kutatás egyszerre épített kvantitatív és kvalitatív módszerekre. A terepmunka helyszínéül olyan települések kerültek kiválasztásra, melyek jól reprezentálták a kutatás céljait, illetve a kárpátaljai szórványtelepülések fő típusait (Gődényháza, Tekeháza, Nagybocskó, Gyertyánliget, Ungvár).
A terepkutatás kvalitatív módszere az interjúkészítés volt, mely során mintegy 110 beszélgetésre került sor a magyar érdekképviselet és intézményrendszer reprezentánsaival, valamint vegyes házasságban élőkkel.
A kutatás eredményeiről, amely tovább árnyalja az eddig alig kutatott kárpátaljai magyarságról meglévő tudásunkat, bővebben a Regio c. folyóirat tematikus számában és a Kárpátalja mozgásban c. tudományos-ismeretterjesztő kötet hasábjain olvashatnak.
A Momentum Doctorandus 2020 tavaszán felkerült a Magyar Tudományos Akadémia határon túli kutatóműhelyei közé, így lehetőségünk nyílt arra, hogy a Domus konferencia- és kiadványtámogatási programjának segítségével egy 216 oldalas tanulmánykötetet jelentessünk meg. A Kutatás a Föld körül. Kárpátaljai fiatal magyar kutatók a nagyvilágban című kötetben olyan, a szakmájukban már fiatalon is kimagasló eredményeket felmutató kárpátaljai magyar kutatók írásait közöljük, akik a közelmúltban vagy jelenleg legalább féléves szakmai kutatómunkában, vagy gyakorlaton vettek részt Ukrajna és Magyarország határain kívül nívós kutatóhelyeken, szerte a világban. Szerzőink között egyaránt szerepelnek mérnökök és kémikusok, történészek és asztrofizikusok, számos más szakirány képviselői mellett. A kötet ide kattintva szabadon letölthető.
A kötet megjelenése után döntöttük el, hogy egy tudománynépszerűsítő kiadványsorozatba kezdünk, tudományterületeként mutatva be a fiatal magyar kárpátaljai kutatók munkáját, ilyen módon segítve a földrajzi és tudományterületi távolságok áthidalását és a kárpátaljai magyar tudományosságon belüli kommunikációt. Ennek érdekében ismét éltünk az MTA Domus programjának a lehetőségével, s készítettük el 2021-ben a Terítéken a tudomány. Természettudományt mindenkinek!, 2022-ben pedig a Terítéken a tudomány. Társadalomtudományt mindenkinek! című kötetünket. A kötetek szerzői olyan tudományos igényességű tanulmányokat közölnek, amelyek bemutatják kutatási területüket, mindemellett pedig inspirációval is szolgálnak a fiatalabb, egyetemi tanulmányaikat jelenleg folytató leendő kutatók, valamint doktoranduszok számára.
